TÁJGAZDÁLKODÁS ÉS TÁJFEJLESZTÉS

A DALERD Zrt. tájrehabilitációs tevékenysége és annak hatása, a környezetjobbítás

 

A DALERD Zrt. által kezelt erdőterületek egyik legizgalmasabb kihívása az a táj-helyreállítási program, amit 1992-ben kezdtünk, és ökológiai vízpótlásnak neveztünk el. A Fekete-Körös völgyében élő erdők a folyónak köszönhetik létrejöttüket, de a folyószabályozások során a gáton kívülre kerültek. A XIX. században helyesnek vélt folyószabályozási megoldás napjainkra részben átértékelődött. Az eredeti szándékok és célok ma is helytállóak: meg kell teremteni a lakosság árvízi biztonságát. Ugyanakkor a XX. század végére felértékelődött az erdők természetessége is. Az új követelményhez a korábbi, máig is érvényes célokat tisztelő, de azokat kiegészítő új megoldások szükségeltettek.

 

Az erdőgazdaság a mályvádi és a remetei erdőtömbben a régi, természetes és mesterséges vízfolyásokat úgy alakította át, hogy a Fekete-Körös vize eljuthasson a hajdani tölgy-kőris-szil ligeterdők mai utódaihoz. Ennek az országosan úttörő jellegű munkának az eredményei már jól megmutatkoznak, annak ellenére, hogy az erdő fejlődése az emberi időmértékhez képest igen lassú. A tájrehabilitáció műszaki jellegű eredményeként több mint 40 km időszakos vízfolyás, s csaknem 20 hektárnyi szabad vízfelület jött létre. Eddigi felméréseink igazolják, hogy kb. 1000 ha erdő életét érintette ez a környezetjobbító tevékenység. Az ökológiai eredmények először a könnyen mozgó élőlények – a madarak, a rovarok – körében mutatkoztak meg. Mindössze egyetlen látványos eredmény legyen a kiragadott példa: évek óta rendszeresen jelen van a területen a fekete gólya, ami a vízzel ellátott és egybefüggő nagy erdőtömbök madara.

 

Az eltelt több mint egy évtized mára már a növényökológiai változásokat is mutatja. A víz újbóli megjelenésére visszatértek a vízhez kötődő növénytársulások, a lebegő és a legyökerezett vízi közösségek (ismertebb szereplői: békalencse, rucaöröm, tövises hínár, sulyom), a vízparti társulások (ismertebb szereplői: nád, gyékény, sás, káka, virágkáka). Az erdei életközösségekben azonban lassúbbak és kevésbé feltűnőek a változások, a jelentőségük azonban semmivel sem kisebb. A víz újbóli jelenlétének köszönhetően megnövekedett az élőhely változatossága, ennek megfelelően a fás életközösségek mozaikossága is. Már a fák és cserjék életében is tapasztalható a változás. Amelyik fajnak leginkább megfelel az új élőhely, annak növekszik a dominanciája, a térfoglalása. E területen folyamatosan végzünk kutatásokat, de egyre növekszik különböző egyetemekről érkező diplomatervezők száma is.

 

Amennyire áldás volt 2010-ben a közel 1000 mm csapadék a homokvidéken és a Békés megyei erdőkben, annyira volt átok a Tisza és a Maros völgyében.  A szokatlanul csapadékos esztendőben hónapokig tartó hullámtéri elöntések nehezítették meg az erdészek dolgát. A jég leborotválta a fiatal erdőket, a hosszan tartó elöntésekben pedig megfulladtak, „megfőttek” a csemeték. Már több éve ígéretesen fejlődő fiatal erdők is eltűntek a föld színéről. 2011. a helyreállítás éve volt. A DALERD Zrt. Szegedi Erdészeténél 330 ha-on folyt az árvízi erdőkárok felszámolása. A kipusztult növényzet helyén ismét erdők állnak.

 

Az elért eredmények, a táj természetességének növekedése, a védett élőlények otthonra találása, az erdők egészségének jobbítása, az árvízi károk helyreállítása anyagi szempontból felmérhetetlenek. A vízpótlási rendszer megtervezése és kialakítása mai áron számolva 200-250 millió Ft-ba került. A 2010. évi árvízi károk értéke elérte a 240 millió Forintot. Az erdősítésekben keletkezett károk felszámolására a tulajdonos 45,5 millió Ft támogatást nyújtott cégünknek, a többit saját forrásból biztosítottuk.

 

A példák kiragadottak, tájékoztató jellegűek. Ugyanakkor jól jellemzik beruházásaink értékteremtő jelentőségét.

 

DALERD ZRT 2014