VADGAZDÁLKODÁS

A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Békés és Csongrád megyékben 5 vadászterületen folytat szakszerű vadgazdálkodást, összhangban a természet adta lehetőségeivel. Az Ásotthalmi, Derekegyház-Tompaháti, Gyulai, Biharugrai és Ladány-erdei vadászterületek összterülete 22.581 ha. Vadgazdálkodási filozófiája, a területen lévő vadállomány létszámának optimális szinten tartása mellett, tartósan kiváló minőségű vadállomány nevelése, a trófeás vad klasszikus vadászhagyományokat követő vadásztatása. A magyar alföld síksága évszázadok óta kiváló vadállományáról híres. Az erdők, a hatalmas kiterjedésű sík területek, a vad folyók mindig optimális életteret biztosítottak az itt lévő dámszarvasnak, vaddisznónak, őznek, fácánnak, fogolynak, nyúlnak és vízi vadnak.

Ezeken a területeken a génmegőrzés mellett biztosítjuk az ide érkező belföldi és külföldi vadászoknak a nagyvad vadászati lehetőségeket egyéni és társas vadászatok keretében. A minőségi nagyvad vadászat mellett lehetőség van nagyterítékű fácánvadászatokra, illetve vadfácánok elejtésére is. A vadászat kombinálható a nyúlvadászattal is, de megoldható a klasszikus bokrászó foglyászat akár kis létszám mellett is. Ez utóbbi a legnemesebb klasszikus vadászati hagyományokat követő vadászati mód. E mellett lehetőség van vízi vad kis-, és nagy terítékű vadászatára illetve aranyfácán elejtésére, ez utóbbi igazi különlegességnek számít kategóriájában a 2 m-t elérő farktollával, jellegzetes repülésével.

Itt található Magyarország egyik legjelentősebb dámvad állománya. A Fekete-Körös két oldalán található mintegy 11 ezer ha területen már több évszázada megtalálható a dámszarvas, melynek, mint trófeás vadnak az értékét sajátos agancsképzése is növeli. Legszembetűnőbb jellegzetességei az agancsnak a rövid, de igen vastag szár, a megszokottnál szélesebb lapát, a sötét szín, a gyakran előforduló "sarkantyúk" és a lapát belső felületén megjelenő egyéni formakincset növelő "cápafogak". Az értékes populáció élőhelyét a szakminisztérium különleges rendeltetésű területnek minősítette, génmegőrzési céllal. Ezzel is elismerve az itt élő dám populáció kiemelkedő értékét.

 

Ásotthalom

Az Ásotthalmi vadászterület 5195,5 ha (nettó 4755,6 ha) kiterjedésű, Csongrád megye délnyugati, Szerbiával határos részén fekszik a Duna-Tisza közi homokhátság déli részén, Szegedtől 30 km-re. A vadászterület jellemzően homoki terület, rajta fenyvesek, nyárasok, akácosok alkotnak- a térségre nem jellemző- egybefüggő erdőtömböket.  A vadászterület 61 %-a erdő, 28,3 %-a mezőgazdasági terület. A terület vadeltartó képessége gyenge, ezért 1997-ben kialakításra került egy 337,6 ha-os vaddisznós kert, amely lehetővé teszi a vaddisznó és dámszarvas állományának magasabb szinten való tartását. A kertben a 2000/2001-es vadászati évben kezdődött a vadászat. 2006-ban elkészült e kert 349,7 ha-os bővítése (Összesen: 687,3 ha). A vadaskertben az egyéni vadászatok mellett kiváló vaddisznóhajtásokat tudunk szervezni vendégeinknek. A kert természeti adottságainak köszönhetően a terítékre került öreg kanok agyarai általában épek, szép színezetű, kívánatos trófeák.

Az ide érkező vadászvendégek a kertben található pihenőházban, illetve a 8 fő fogadására alkalmas, táj jellegébe illő vadászházban szállhatnak meg. A pihenőház a kertben, egy festői szépségű horgásztó mellett épült, ahol lehetőség van horgászatra és természetfotózásra egyaránt.

 

Derekegyház-Tompahát

A Derekegyház-Tompaháti vadászterület Csongrád megye középső részén található. Derekegyház, Hódmezővásárhely, Nagymágocs és Székkutas közigazgatási területéből tevődik össze, mely 5220,5 ha (nettó 4714,1 ha). Jellemzően mezőgazdasági terület (85,5 %), kisebb erdőfoltokkal (3,3 %, fő fafajai: tölgy, akác, nyár), így megfelelő élőhelyet nyújt a kitűnő őz, illetve apróvad állománynak. Az őzállomány kiváló minőségét mutatja, hogy az érmes bakok aránya az elmúlt években 25-30% volt. Jelentős a terület apróvad gazdálkodása. A Derekegyházi vadászterület 500 ha-os Tompaháti mintaterülettel kapcsolódott 2005 nyarán az Országos Fogoly Fajvédelmi Programhoz, melynek célja a ma már nem túl közismert vadfaj, a fogoly megmentése. 2006-ban a vad génállományának megőrzése céljából különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánította a szakminisztérium.

A terület központja a Derekegyházi vadászház, mely 32 fő fogadására alkalmas, az ide látogató vendégeket modern kivitelezésű szobák, szauna, bárhelyiség, kártyaszoba várja. Az étterem 60 fő ellátására alkalmas, mely átrendezve konferenciateremként funkcionál. 2006-ban építésre került egy 150 fő befogadására alkalmas nyári rendezvényház.

 

 

Gyula

A Gyulai 8226 ha-os (nettó 7841,576 ha) vadászterület legjelentősebb vadfaja a dámszarvas. Alföldi viszonylatban egyedülálló, egybefüggő gyulai erdőségek legnagyobb ismérve a több évszázada ezen a 11 ezer hektáron, szabadon élő dámpopuláció. A terület nagyobb része folyó menti ligeterdő, amelyek csodálatos természeti értéket alkotnak. E területen él Magyarország egyik legkülönlegesebb genetikai tulajdonságokkal bíró dámszarvas állománya. Az itt elejtett bikák több mint 50%-a érmes. A lényeges ismertetőjegye ennek a trófeatípusnak a rövid, de meglehetősen erős szár, a széles, ámbár rövid lapát, amelyhez meglehetősen sötét szín párosul. A dámlapát belső oldalán gyakran megtalálható egy úgynevezett „cápafog”, amely egyedivé teszi az itt elejtett trófeákat, elejtője számára. A vadászat módja is különleges, a klasszikus vadászhagyományokat követő fogatos barkácsolás. Ezért az értékes populáció élőhelyét a szakminisztérium különleges rendeltetésű területnek minősítette, génmegőrzési céllal. Ezzel is elismerve az itt élő dámpopuláció kiemelkedő értékét. E vadfaj mellett jelentős a terület őz- és vaddisznó gazdálkodása. A területen 2000-ben került bekerítésre egy 670 ha-os dámoskert.

Az itt vadászó vendégek a vadaskert közepén álló Sarkad-Remetei vadászházban kerülnek elhelyezésre, ahol 2 lakosztály és 9 kétágyas fürdőszobás vagy tusolós vendégszoba áll rendelkezésükre. Hangulatos étteremének konyhája messze földön híres.

 

Biharugra

A Biharugrai vadászterület 5498,2 ha-os (nettó 4866,8 ha) területe Békés megye északkeleti felében a Sebes- Körös árterében helyezkedik el. A területen egymást váltogatva megtalálhatóak az alföldi erdőfoltok, az intenzív mezőgazdasági szántók, az üzemeltetett halastavak, valamint a természetvédelmi korlátozás miatt nem üzemelő (felhagyott) halastavak. A rétek, legelők, kisebb erdőfoltok (fő fafajai: akác, tölgy, hárs és nyár), valamint a nádasok (2,5 %) jó élőhelyet biztosítanak az apróvad mellett az őznek, gímszarvasnak és a vaddisznónak egyaránt. Az apróvad vadászatának korlátozásai miatt a nagyvad gazdálkodás a jellemző. Ez a terület, a Gyulai és Ásotthalmi területekhez hasonlóan országhatár mellett fekszik, ezért számolni kell a vad migrációjával.

A területen vadászó vendégek a Sarkad-Remetei vadászházban kerülnek elhelyezésre.

 

Ladány-erdei

A vadászterület Körösladány és Szeghalom határában helyezkedik el 418 ha-on (nettó 402,5 ha). A terület 80 %-ban keménylomb elegyes kocsányos tölgy erdő, mely jó élőhelyet biztosít a kiemelkedő genetikai értékű vaddisznó állománynak. A kert lehetőséget biztosít a hangulatos cserkelésre, illetve a sportos vaddisznóhajtásokra is. A vadászterületet 2008-ban oktatás-kutatás céljából különleges rendeltetésű területté nyilvánították.

A területen vadászó vendégek a Sarkad-Remetei vadászházban kerülnek elhelyezésre.

 

 

 

DALERD ZRT 2014