A DALERD Zrt. kezelésében Csongrád
és Békés vármegyében összesen 28000 ha üzemtervezett erdő van, amiből 7745 ha védelmi rendeltetésű. Ezek további elkülönítés szerint: 5228 ha természetvédelmi rendeltetésű, 1438 ha talajvédelmi rendeltetésű, 263 ha vadvédelmi rendeltetésű,  796 ha árvízvédelmi rendeltetésű, s 20 ha lakott terület-védelmi rendeltetésű erdő.

A védelmi rendeltetésű erdők az általánostól eltérő és drágább kezelést igénylő területek. Emiatt és a többnyire gyengébb fahozam miatt, hozamtermelő-képességük az átlagosnál alacsonyabb. Fenntartásuk szükségességéhez azonban nem férhet kétség.

Az állami erdőgazdálkodók a védelmi funkciók teljesítéséért nem kapnak kártérítést, ezt a tevékenységet ma az összes erdő hozamából kell fedezniük.  Szerencsére azonban vannak kivételek, amik a közérdek jobb teljesülése irányába mutatnak. Több alkalommal példaértékű együttműködés jött létre a helyi nemzeti parkokkal. Ennek eredményeképpen a védett és a nem védett erdők gazdagítása, a biodiverzitás növelése érdekében az erdőszegélyekbe több ezer cserjét sikerült elültetni. Ugyancsak említésre méltó az az évek óta tartó közmunka program, amelynek keretében a lakott terület-védelmi rendeltetésű- és a közutak mellett fekvő erdők rendszeres takarítását végezzük el évi 40-50 millió Ft értékben.

Ezek után feltehetnénk azt a kérdést, hogy mit érnek ezek az erdők azon túl, amit az erdő gazdasági értékénél már tárgyaltunk. Annyit minden bizonnyal, mint amennyit
ráfordítottunk vagy amennyit a rendszeres ráfordításaink vagyoni értéke jelent. Tehát fogalmazhatnánk úgy is, hogy a fenti példában említett erdők természetvédelmi értéke legalább annyi, mint amennyit ráfordítottunk. Ebből azonban érezhető, hogy a valós érték több nagyságrenddel nagyobb ennél, csak a társadalom ma még ezt anyagilag nem ismeri el.

Ugyanennek a társadalomnak a szemétszedéssel kapcsolatos álláspontja is többarcú. A tiszta erdő évi 40-50 millió Ft-tal ér többet a szemetesnél. Ez az évenkénti ismétlődő ráfordítás 4-5 milliárd Ft értékű tölgyes erdővagyon rendszeres
hozamával ér fel. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy akik menet közben, a személygépkocsik ablakán keresztül szabadulnak meg nejlonzacskóiktól, pillepalackjaiktól, 4-5 milliárd Ft értékű tölgyerdő éves hozamát fogyasztják el, holott nyilvánvaló alternatív megoldások állnak rendelkezésükre. Esetünkben ez a vagyon hozzávetőleg 2000 ha tölgyerdőnek felel meg. Tehát mondhatnánk, hogy a Gyulai Erdészet területének 1/3-a a szemeteléssel okozott károk felszámolását szolgálja.

Az erdők nem anyagi jellegű szolgáltatásainak társadalmi elfogyasztásával kapcsolatban lássunk itt egy másik, egy speciális esetet. Gyula városa jelentősen drágább település, mint a Dél-Alföld többi kisvárosa. Mégis több, mint 30.000
itt lakó és sok ezer vendég választja, hajlandó többet adni az itteni életért, üdülésért. Ennek egyik összetevője a nagy kiterjedésű Körös-völgyi erdők klímajavító, rekreációt nyújtó, természetvédelmi értékeket adó szerepe. Természetesen ezt nagyon nehéz lenne elválasztani Gyula más, hasonló hatást kiváltó előnyös tulajdonságaitól, de ettől még az erdők ilyen irányú értéke nem vonható kétségbe. Forintosításra, vagyonértékelésre ebben az esetben vakmerőség lenne vállalkozni, de arra mégis jó a példa, hogy a környezetünk, ezen belül az erdők értékelése esetében nagyon körültekintően és holisztikus módon kell gondolkoznunk.