A mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja az erdőgazdálkodást – a távoli adatgyűjtéstől a stratégiai döntéshozatalig. A finnországi Nemzeti Erdőnapok 2025 rendezvényen a szakértők kiemelték, hogy a digitális eszközök hogyan forradalmasították az erdőmonitorozást a fejlődő országokban, és hogyan egyengették az utat a mesterséges intelligencia széles körű bevezetése előtt.

„Még 10–15 évvel ezelőtt sok országban tollal és papírral gyűjtötték az erdőadatok” – emlékezett vissza Andreas Vollrath, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) erdészeti szakértője.

„ A digitális eszközök, például az Open Foris platform bevezetése lehetővé tette a fejlődő országok számára az elektronikus adatgyűjtésre és a fejlett távérzékelési elemzésre való átállást, ami megnyitotta az utat a mesterséges intelligencia nagy léptékű alkalmazása előtt az erdőgazdálkodásban.”

2025. október 23-án „Az erdők jövőjének alakítása mesterséges intelligenciával” címmel panelbeszélgetés zajlott a finn erdőnapok (Metsäpäivät) rendezvényén a helsinki Finlandia Hallban. A Forest Academy for Decision Makers által szervezett rendezvényen többek között a mesterséges intelligencia erdészeti ágazatra gyakorolt hatását vizsgálták, az adatgyűjtéstől a stratégiai döntéshozatalig.

A vita kiemelte a mesterséges intelligencia szerepét például az erdőállomány-felmérésben, a kibocsátási jelentésekben és a földhasználat nyomon követésében, valamint annak növekvő jelentőségét a politikai döntéshozatal és az erőforrás-gazdálkodás támogatásában.

Andreas Vollrath, a FAO képviselője, a három főelőadó egyike, megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia csak egy része az erdészeti ágazatban tapasztalható szélesebb körű digitális átalakulásnak.

„A FAO már régóta használja a gépi tanulást a távérzékelésben, de a legújabb áttörések jelentősen javították az adatokhoz való hozzáférés módját és azok értékes információkká alakítását” – mondta.

Vollrath szerint különösen ígéretes fejlemény az AI-alapú beágyazási mezők használata, amelyek lehetővé teszik, hogy hatalmas mennyiségű műholdas adatot könnyen kereshető formátumba sűrítsenek.

„Ez nagyjából ugyanúgy működik, mint a Facebook tartalomajánló funkciója, azaz a hasonlóságok alapján” – magyarázta Vollrath. „Ha megjelöl egy erdőirtási területet, a rendszer azonnal képes megtalálni a hasonló mintákat a világ minden tájáról.”

Az ilyen modellek új lehetőségeket nyújtanak az erdőmonitorozás, az erdő-helyreállítás és a politikai támogatás terén.

„A FAO már régóta használja a gépi tanulást a távérzékelésben, de a legújabb áttörések jelentősen javították az adatokhoz való hozzáférés módját és azok értékes információkká alakítását” – mondta Andreas Vollrath.

Mesterséges intelligencia az erdészeti ipar értékláncában

Karoliina Hagman, az Accenture Nordic mesterséges intelligencia és adatkezelésért felelős vezetője a panelbeszélgetés során hangsúlyozta a mesterséges intelligencia hatalmas, de még nagyrészt kiaknázatlan potenciálját az erdészeti ágazatban.

„A mesterséges intelligencia hatalmas változást jelent, amely minden iparágat érint, és az erdészet sem kivétel” – mondta.

Bár az erdészeti vállalatok már használják a mesterséges intelligenciát olyan területeken, mint a humánerőforrás-menedzsment, a pénzügyi folyamatok és a beszerzés, Hagman úgy véli, hogy a valódi lehetőség az egész értéklánc optimalizálásában rejlik.

Kiemelte a prediktív karbantartást, a kereslet-előrejelzést és a dinamikus árazást, mint olyan kulcsfontosságú alkalmazási területeket, ahol a mesterséges intelligencia jelentős hozzáadott értéket hozhat azáltal, hogy olyan módszereket alkalmaz, amelyek már bizonyítottan hatékonyak a gyártásban, a logisztikában és a bányászatban.

Új hullám az erdészeti intelligencia terén

Sixten Sunabacka, az MW Group AB – egy védelmi és biztonsági szolgáltatásokra szakosodott skandináv vállalat – vezető tanácsadója Svédországot tartja az erdészetben alkalmazott mesterséges intelligencia terén élen járónak.

„Finnország és Svédország kiindulási pontja nagyon hasonló, de Svédország élénk startup-ökoszisztémájával kiemelkedik” – jegyezte meg. Sunabacka szerint Svédországban erősebb a kockázati tőke támogatása az AI-alapú projektek számára, bár Finnország is kezdi felzárkózni.

Számára a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia elindítja-e a következő nagy átalakulást az erdészeti ágazatban.

„Visszatekintve a négy évtizedes fejlődésre, az erdőgazdálkodás hatalmas hullámokban haladt előre. A mesterséges intelligencia lehet a következő” – mondta Sunabacka, aki egyben a finn térinformatikai vállalat, az Arbonaut igazgatótanácsának elnöke is.

Sunabacka nyomon követte ezeket a hullámokat: a mechanizáció az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején, amikor a fakitermelő gépek jelentették az igazi áttörést. Az 1990-es években a Nokia mobiltelefonok és a bővülő mobilhálózatok lehetővé tették a decentralizált erdészeti információs rendszerek és az optimalizált faipari logisztika kialakulását.

A 2000-es évek elejére a fa iránti verseny növekedése miatt elengedhetetlenül fontosak lettek a megbízható adatok az erdőtulajdonosokról és a faállományról, ami a terepi leltározásról a LiDAR-alapú távérzékelésre való átállást eredményezte.

„Hamarosan az egész országot beolvasták” – emlékszik vissza Sunabacka –, „és ezeknek a beolvasásoknak a minősége a 2010-es években tovább javult.”

A 2020-as évek új beolvasási technológiákat, drónokat (UAS) és élesebb műholdas képeket hoztak magukkal, állítja.

„A szabad műholdas pontosság javult, ami különösen hasznos az erdőveszteségek és -károsodások feltérképezésében.”

Ma az AI és a gépi tanulás központi szerepet játszik az erdészeti alkalmazásokban – de csak szilárd adatokkal, mondta Sixten Sunabacka.

„Még a mesterséges intelligenciának is hatalmas mennyiségű képzési anyagra és pontos adatokra van szüksége. Ha szeméttel tápláljuk, akkor csak szemetet kapunk, ami csak jól néz ki.” A nagy sűrűségű LiDAR és az erdészeti gépekből származó adatok ezért kulcsfontosságúak, hangsúlyozta Sunabacka.

Svédország már teszteli az 1500 lézerpont/négyzetméteres szkennereket, míg Finnország 20 pontos szkennereket választott országos használatra. Svédországban a fejlődést nem csak a pontos erdészeti adatok iránti igény hajtja, hanem az a vágy is, hogy többet tudjanak meg az egyes fákról, a terep átjárhatóságáról, az erdőkárosodásokról, a biológiai sokféleségről és a kulturális értékekről.

Sunabacka úgy véli, hogy a sűrű szkennelés, az UAS, a mesterséges intelligencia és a különböző adatforrások konvergenciája hamarosan „egyre pontosabb, koherensebb és szélesebb körű információkat fog nyújtani az erdőinkről”.

Az AI méretezése fragmentált erdőterületeken

A mesterséges intelligencia előmozdítása az erdőgazdálkodásban nem egy univerzális megoldás, különösen akkor, ha az ökoszisztémák fragmentáltak és a földtulajdon decentralizált.

„Minden attól függ, kivel dolgozunk együtt és mi a munka célja” – mutatott rá Vollrath a vitában.

Vollrath kiemelte az Open Foris eszközök globális jelentőségét. A finn finanszírozással és szakértői támogatással kifejlesztett Open Foris a FAO nyílt forráskódú platformja, amelyet több mint 190 országban – főként fejlődő országokban – használnak az erdők mérésére, megfigyelésére és jelentésére. Ez az eszköz kulcsfontosságúvá vált például az ENSZ éghajlat-egyezménye szerinti REDD+ kibocsátási jelentésekben, és mobil eszközök segítségével a kisgazdák számára is elérhetővé tette az erdőadatok gyűjtését.

A kisgazdák számára a FAO olyan könnyen használható mobil eszközöket is fejleszt, mint a Whisp és a Ground, amelyekkel az EU-szabályozásnak megfelelően fel lehet tárni az erdőirtást és jelenteni az ültetéseket.

„Szoftver segítségével sokkal könnyebb erdészeti adatokat gyűjteni, mint tollal és papírral” – mondta Vollrath.

A Forest Days panelbeszélgetés közönsége egy alapvető szempontot hozott a vitába: az erdők rendezetlen, élő rendszerek, nem pedig táblázatok. Vollrath egyetértett, hangsúlyozva a kiváló minőségű adatok fontosságát. Megjegyezte, hogy a LiDAR távérzékelő technológia fejlődése megbízható megfigyeléseket tesz lehetővé még komplex erdő környezetben is.

A LiDAR (Light Detection and Ranging) egy lézeralapú technológia, amely rendkívül pontos háromdimenziós modelleket készít a terepről és a növényzetről. Az erdészetben ez lehetővé teszi a fák szerkezetének, magasságának és sűrűségének pontos feltérképezését. A repülőgépekről, drónokról vagy műholdakról több millió lézerpontot rögzítve a LiDAR olyan erdőbeli részleteket tár fel, amelyek gyakran láthatatlanok a emberi szemnek vagy a hagyományos terepi módszerekkel.

„Ha tudományosan validált algoritmusok és pontos adatok állnak rendelkezésünkre, bízhatunk abban, amit az irodában látunk. Csak különleges esetekben kell az erdőbe mennünk” – foglalta össze Vollrath.

Mesterséges intelligencia és az erdészeti ágazat 2030-ban

A panel a következő öt-tíz évre vonatkozó merész előrejelzésekkel zárult. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia felgyorsítja az új, erdőalapú anyagok kutatását és fejlesztését, valamint az intelligens ügyfélkapcsolatokat, például csevegőrobotok és ügynökalapú felhasználói felületek révén.

A mesterséges intelligencia a termelésben is egyre nagyobb szerepet kap. A gyárakban máris hatékonyabb működés tapasztalható: kevesebb leállás és jobb minőség. A mesterséges intelligencia és az automatizálás révén optimalizálják a gyártási folyamatokat, csökkentik a zavarokat és javítják a minőségellenőrzést, ami erősíti az egész erdészeti ágazat versenyképességét.

A panel résztvevői reményüket fejezték ki, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan felülmúlja az emberi képességeket a műholdas képek értelmezésében.

Bár a fejlesztés még nem érte el ezt a szintet, a panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy megtanulja a komplex erdészeti adatokat vizuálisan pontosabban és átfogóbban érzékelni, még az embereknél is jobban. Ez új lehetőségeket nyithat a globális erdőmonitoring, az elemzés és a döntéshozatal terén.

A vita csúcspontjaként a résztvevők az AI mélyebb integrálását szorgalmazták a politikába és az ökoszisztémák megértésébe. A panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia új perspektívákat nyújthat a természetes rendszerek működésére vonatkozóan, és nemcsak az ipar, hanem a társadalom egészének is hozzáadott értéket teremthet. Ez különösen releváns a skandináv országokban, ahol az erdők a mindennapi élet és a kultúra szerves részét képezik.

A Finn Erdészeti Szövetség által szervezett Nemzeti Erdőnapok 2025 rendezvényt október 22–23-án tartották a helsinki Finlandia Hallban, ünnepelve a rendezvény 100 éves történetét. A Finn Erdészeti Szövetség Döntéshozók Erdészeti Akadémiája szervezte a „Shaping Forest Futures with AI” (Az erdők jövőjének alakítása mesterséges intelligenciával) című panelbeszélgetést, amelyen a társadalom különböző szektorainak döntéshozói és erdészeti szakértők vettek részt a párbeszéd előmozdítása és az erdőkről szóló ismeretek elmélyítése érdekében. A beszélgetést Jan Erola kommunikációs tanácsadó, kiadó és hírműsor-kommentátor moderálta.

A Döntéshozók Erdészeti Akadémiája Finnországban és nemzetközi szinten is szervez rendezvényeket. EU-szinten a tevékenységeket a Finnország és Svédország által közösen vezetett EU-döntéshozók erdészeti akadémiai program keretében végzik.

forrás: forest.fi