Működési Terület
A DALERD Zrt. Békés- és Csongrád vármegye állami erdőit kezeli.
Az erdőgazdasági tájosztályozás szerint a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoportban, ezen belül az alábbi erdőgazdasági tájakon dolgozunk:
- Duna-Tisza közi homokhát
- Tisza-hullámtér alsó szakasza és Maros hullámtér
- Körösök vidéke
A Nagyalföld feltöltött tengerfenék, mai felszínének kialakulásában a folyók vizén és a szélen kívül az ember tájalakító tevékenységének volt nagy szerepe.
A folyók a hordalékukat a hegyekből a síkságra érve lerakták és kialakultak a Maros és a Körösök által épített törmelékkúpok.
A szél szerepe abban mutatkozott meg, hogy a Duna által lerakott homokot elszállítva kialakult a változatos Duna-Tisza közi homokhátság, s a finom por lerakása során kialakultak a Békés vármegyére jellemző löszhátságok.
Az ember tevékenysége során szinte teljesen átalakította az alföld arculatát. A hatalmas területeket időszakosan elöntő folyókat gátak közé szorította. Így megszűntek az erdő életét kedvezően befolyásoló sekély vízelöntések, viszont a gátak közti hullámtéren magas árhullámok lettek jellemzők. Mezőgazdasági területek nyerése céljából lecsapolták a mocsarakat, vízállásokat. Ezzel jelentősen nőtt a termőterületek nagysága, de ennek következményeként jöttek létre a rendkívül rossz adottságú szikes termőhelyek is.
1./ Duna-Tisza közi homokhát
Felszíne a szél által szállított dunai hordalékból, homokból áll.A vízszabályozások előtt a területen változatos vízrajzi viszonyok uralkodtak. A Tiszától való nagy távolság miatt az árterület ugyan nem nyúlt idáig, viszont a magas talajvízszint miatt jelentős területek álltak belvízborítás alatt, nem ritkán az év teljes időszakában.A Tisza szabályozása, valamint a belvízelvezető csatornarendszer megépítése után a talajvízszint lényegesen csökkent és az erdősítések és fiatalosok számára elérhetetlen mélységbe került.Őshonosnak a fehér- és szürkenyár és a kocsányos tölgy tekinthető. Az Alföld-fásítás során a homokmegkötésre az akác, majd a feketefenyő és erdeifenyő telepítésére került sor.
2./ Tisza-hullámtér alsó szakasza és Maros-hullámtér
Ezen a területen a XVIII. század végén erdő nélküli hatalmas mocsarak és sekély vizű tavak terültek el.
A folyószabályozás, a vízrendezés nagy változást okozott, a hullámtereken kialakultak az ártéri erdők sávjai. A jelenleg itt álló állományok szinte kivétel nélkül
mesterségesen telepített erdők.
Őshonosnak tekinthetők a fehér- és szürkenyarak, valamint feketenyár facsoportok, fehér és bokorfüzek, a magas fekvésű területeken a tölgy-kőris-szil ligeterdők.
Telepítéssel kerültek be az amerikai kőris, a feketedió és a nemesnyár-fajták.
3./ Körösök vidéke:
Az alapkőzet kizárólag üledék. A kevés homok és tőzeg mellett nagy területeket borít, lősz és a Körösök öntése. Mindegyik alapkőzeten más-más talajtípus képződik, mert a hidrológiai viszonyok mellett döntően az alapkőzettől függ ezen a tájon. Szétszórt erdők tarkítják, jellemzően mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Erdőt csak a folyók vonalát követve találunk, vagy olyan foltokban, amelyek mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak. Tevékenységünket behatárolja, hogy területeink nagy része természetes állapotban nem alkalmas zárt erdők fenntartására. A határ termőhelyen álló erdőkben gyakoriak az erdő létét is fenyegető külső hatások: aszály, belvíz, árvíz, rovarkárosítás. Az ország legkevésbé erdősült területén minden erdőfolt egy-egy kis oázis az ember, és az erdei élővilág számára. Ezek léte a szakszerű emberi beavatkozás nélkül nem biztosított. Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük új erdők telepítésével a térség erdősültségének növelését.
