TÁJGAZDÁLKODÁS, TÁJFEJLESZTÉS

A DALERD Zrt. tájrehabilitációs tevékenysége és annak hatása, a környezetjobbítás

A DALERD Zrt. által kezelt erdőterületek egyik legizgalmasabb
kihívása az a táj-helyreállítási program, amit 1992-ben kezdtünk, és
ökológiai vízpótlásnak neveztünk el. A Fekete-Körös völgyében élő erdők a
folyónak köszönhetik létrejöttüket, de a folyószabályozások során a
gáton kívülre kerültek. A XIX. században helyesnek vélt
folyószabályozási megoldás napjainkra részben átértékelődött. Az eredeti
szándékok és célok ma is helytállóak: meg kell teremteni a lakosság
árvízi biztonságát. Ugyanakkor a XX. század végére felértékelődött az
erdők természetessége is. Az új követelményhez a korábbi, máig is
érvényes célokat tisztelő, de azokat kiegészítő új megoldások
szükségeltettek.

Az erdőgazdaság a mályvádi és a remetei erdőtömbben a régi,
természetes és mesterséges vízfolyásokat úgy alakította át, hogy a
Fekete-Körös vize eljuthasson a hajdani tölgy-kőris-szil ligeterdők mai
utódaihoz. Ennek az országosan úttörő jellegű munkának az eredményei már
jól megmutatkoznak, annak ellenére, hogy az erdő fejlődése az emberi
időmértékhez képest igen lassú. A tájrehabilitáció műszaki jellegű
eredményeként több mint 40 km időszakos vízfolyás, s csaknem 20
hektárnyi szabad vízfelület jött létre. Eddigi felméréseink igazolják,
hogy kb. 1000 ha erdő életét érintette ez a környezetjobbító
tevékenység. Az ökológiai eredmények először a könnyen mozgó élőlények –
a madarak, a rovarok – körében mutatkoztak meg. Mindössze egyetlen
látványos eredmény legyen a kiragadott példa: évek óta rendszeresen
jelen van a területen a fekete gólya, ami a vízzel ellátott és
egybefüggő nagy erdőtömbök madara.

Az eltelt több mint egy évtized mára már a növényökológiai
változásokat is mutatja. A víz újbóli megjelenésére visszatértek a
vízhez kötődő növénytársulások, a lebegő és a legyökerezett vízi
közösségek (ismertebb szereplői: békalencse, rucaöröm, tövises hínár,
sulyom), a vízparti társulások (ismertebb szereplői: nád, gyékény, sás,
káka, virágkáka). Az erdei életközösségekben azonban lassúbbak és
kevésbé feltűnőek a változások, a jelentőségük azonban semmivel sem
kisebb. A víz újbóli jelenlétének köszönhetően megnövekedett az élőhely
változatossága, ennek megfelelően a fás életközösségek mozaikossága is.
Már a fák és cserjék életében is tapasztalható a változás. Amelyik
fajnak leginkább megfelel az új élőhely, annak növekszik a dominanciája,
a térfoglalása. E területen folyamatosan végzünk kutatásokat, de egyre
növekszik különböző egyetemekről érkező diplomatervezők száma is.

Amennyire áldás volt 2010-ben a közel 1000 mm csapadék a
homokvidéken és a Békés vármegyei erdőkben, annyira volt átok a Tisza és a
Maros völgyében.  A szokatlanul csapadékos esztendőben hónapokig tartó
hullámtéri elöntések nehezítették meg az erdészek dolgát. A jég
leborotválta a fiatal erdőket, a hosszan tartó elöntésekben pedig
megfulladtak, „megfőttek” a csemeték. Már több éve ígéretesen fejlődő
fiatal erdők is eltűntek a föld színéről. 2011. a helyreállítás éve
volt. A DALERD Zrt. Szegedi Erdészeténél 330 ha-on folyt az árvízi
erdőkárok felszámolása. A kipusztult növényzet helyén ismét erdők
állnak.

Az elért eredmények, a táj természetességének növekedése, a
védett élőlények otthonra találása, az erdők egészségének jobbítása, az
árvízi károk helyreállítása anyagi szempontból felmérhetetlenek. A
vízpótlási rendszer megtervezése és kialakítása mai áron számolva
200-250 millió Ft-ba került. A 2010. évi árvízi károk értéke elérte a
240 millió Forintot. Az erdősítésekben keletkezett károk felszámolására a
tulajdonos 45,5 millió Ft támogatást nyújtott cégünknek, a többit saját
forrásból biztosítottuk.

A példák kiragadottak, tájékoztató jellegűek. Ugyanakkor jól jellemzik beruházásaink értékteremtő jelentőségét.