VADGAZDÁLKODÁS

A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Békés és Csongrád vármegyékben 5 vadászterületen folytat szakszerű vadgazdálkodást, összhangban a természet adta lehetőségeivel. Az Ásotthalmi, Derekegyház-Tompaháti, Gyulai, Biharugrai és Ladány-erdei vadászterületek összterülete közel 19000 ha. Vadgazdálkodási filozófiája, a területen lévő vadállomány létszámának optimális szinten tartása mellett, tartósan kiváló minőségű vadállomány nevelése, a trófeás vad klasszikus vadászhagyományokat követő vadásztatása. A magyar alföld síksága évszázadok óta kiváló vadállományáról híres. Az erdők, a hatalmas kiterjedésű sík területek, a vad folyók mindig optimális életteret biztosítottak az itt lévő dámszarvasnak, vaddisznónak, őznek, fácánnak, fogolynak, nyúlnak és vízi vadnak.

Vadászterületeinken a génmegőrzés mellett biztosítjuk az ide érkező belföldi és külföldi vadászoknak a nagyvad vadászati lehetőségeket egyéni és társas vadászatok keretében. A minőségi nagyvad vadászat mellett lehetőség van nagyterítékű fácánvadászatokra, illetve vadfácánok elejtésére is. A vadászat kombinálható mezei nyúlvadászattal, illetve klasszikus bokrászó foglyászattal is. Ez utóbbi a legnemesebb klasszikus vadászati hagyományokat követő vadászati mód. E mellett lehetőség van vízi vad kis-, és nagy terítékű vadászatára is.

A Gyulai vadászterületünkön található Magyarország egyik legjelentősebb dámvad állománya. A Fekete-Körös két oldalán található mintegy 11 ezer ha területen már több évszázada megtalálható a dámszarvas, melynek, mint trófeás vadnak az értékét sajátos agancsképzése is növeli. Legszembetűnőbb jellegzetességei az agancsnak a rövid, de igen vastag szár, a megszokottnál szélesebb lapát, a sötét szín, a gyakran előforduló „sarkantyúk” és a lapát belső felületén megjelenő egyéni formakincset növelő „cápafogak”.

Ásotthalom

Az Ásotthalmi vadászterület 2559,8 ha (nettó 2513,2 ha) kiterjedésű, Csongrád vármegye délnyugati, Szerbiával határos részén fekszik. A vadászterület jellemzően homoki terület, rajta fenyvesek, nyarasok, akácosok alkotnak- a térségre nem jellemző- egybefüggő erdőtömböket. A vadászterület 61 %-a erdő, 28,3 %-a mezőgazdasági terület. A terület vadeltartó képessége gyenge, ezért 1997-ben kialakításra került egy 337,6 ha-os vaddisznós kert, amely lehetővé teszi a vaddisznó és dámszarvas állományának magasabb szinten való tartását. A kertben a 2000/2001-es vadászati évben kezdődött a vadászat. 2006-ban elkészült e kert 349,7 ha-os bővítése, majd a természetvédelmi korlátozások elkerülése végett  nagyságrendileg 30 ha-ral csökkent a kert területe az egyhajú virágos rét kikerítésével.  (Összesen: 656 ha).
Az ide érkező vadászvendégek a kertben található pihenőházban, illetve a 8 fő fogadására alkalmas, táj jellegébe illő vendégházban szállhatnak meg. A pihenőház a kertben, egy festői szépségű horgásztó mellett épült, ahol lehetőség van természetfotózásra is.

Derekegyház-Tompahát

A Derekegyház-Tompaháti vadászterület Csongrád vármegye középső részén található. Derekegyház, Hódmezővásárhely, Nagymágocs és Székkutas közigazgatási területéből 5220,5 ha (nettó 4714,1 ha). Jellemzően mezőgazdasági terület (85,5 %), kisebb erdőfoltokkal (3,3 %) – fő fafajai: tölgy, akác, nyár, így megfelelő élőhelyet nyújt a kitűnő őz, illetve apróvad állománynak. Az őzállomány kitűnő minőségét mutatja, hogy az érmes bakok aránya az elmúlt években 25-30% volt. Jelentős a terület apróvad gazdálkodása.
A terület központja a Derekegyházi vendégház, mely 30 fő fogadására alkalmas, az ide látogató vendégeket modern kivitelezésű szobák, bárhelyiség, kártyaszoba várja. Az étterem 60 fő ellátására alkalmas, mely átrendezve konferenciateremként funkcionál. 2006-ban építésre került egy 150 fő befogadására alkalmas nyári rendezvényház.

Gyula

A Gyulai 5206,1 ha (nettó 5044,6 ha) vadászterület legjelentősebb vadfaja a dámszarvas. Alföldi viszonylatban egyedülálló, egybefüggő gyulai erdőségek legnagyobb ismérve a több évszázada ezen a 11 ezer hektáron, szabadon élő dámpopuláció. A terület nagyobb része folyó menti ligeterdő, amelyek csodálatos természeti értéket alkotnak. E területen él Magyarország egyik legkülönlegesebb genetikai tulajdonságokkal rendelkező dámszarvas állománya.  Az elejtett bikák több mint 50%-a érmes. A gyulai dám populációnak több száz éves zártságából adódóan sajátos fenotípusa alakult ki, amely többek között a trófeajellemzőkön jól azonosítható. A vadászat módja is különleges, a klasszikus vadászhagyományokat követő fogatos barkácsolás.
A területen 2000-ben került bekerítésre került egy 670 ha nagyságú dámvadkert.
Az itt vadászó vendégek a vadaskert közepén álló Sarkad-Remetei vendégházban kerülnek elhelyezésre, ahol 2 lakosztály és 9 kétágyas fürdőszobás vagy tusolós vendégszoba áll rendelkezésre.

Biharugra

A Biharugrai vadászterület 5324 ha-os (nettó 5003,9 ha) területe Békés vármegye északkeleti felében a Sebes- Körös árterében helyezkedik el. A területen egymást váltogatva megtalálhatóak az alföldi erdőfoltok, az intenzív mezőgazdasági szántók, az üzemeltetett halastavak, valamint a természetvédelmi korlátozás miatt nem üzemelő (felhagyott) halastavak. A rétek, legelők, kisebb erdőfoltok (fő fafajai: akác, tölgy, hárs és nyár), valamint a nádasok (2,5 %) jó élőhelyet biztosítanak az apróvad mellett az őznek, gímszarvasnak és a vaddisznónak egyaránt. Az apróvad vadászatának korlátozásai miatt a gazdálkodás a nagyvadra korlátozódik.
Ez a terület, a Gyulai és Ásotthalmi területekhez hasonlóan országhatár mellett fekszik, ezért számolni kell a vadmigrációval.
A területen vadászó vendégek a Sarkad-Remetei vendégházban kerülnek elhelyezésre.

Ladány-erdei

A vadászterület Körösladány és Szeghalom határában helyezkedik el 423,7 ha-on (nettó 407,9 ha). A terület 80 %-ban keménylomb elegyes kocsányos tölgy erdő, mely jó élőhelyet biztosít az itt élő nagyvad számára.